Sunday, March 29, 2015

Switches get stiches

És eljött ama bejegyzés, amit 1 ideje toltam, de csak azért, mert vártam a megfelelő időpontra.

Fél év Bété alklalmazottság után odébbmentem, alig párszáz métert. Magentás rabszolgának. Azon a helyen megdögöltem volna, de komolyan. Annyira kezdett gyűlni a szarfelhő, hogy konkrétan sajnálok mindenkit, akit megismertem és otthagytam. Nem ezt érdemelnék. Hiába fizetett jól, a mostani magasabb szintű munkát fog adni.
Fél évnyi L2es netwörközés alatt szerintem 1kezemen meg tudom számolni hányszor csináltam L2 katos munkát. Az embereket sajnálom, akiket otthagytam, a munkát nem. Akik régóta ott ültek és alig léptek előre, őket sajnálom, mert nem biztos, hogy látták, hogy miként lehetne jobban csinálni. Ticking time-emplyment-bomb. Amikor megjelentek a "suitok" már sejtettem, hogy ebből para lesz, mert amit láttam, az alapján sikeresen az emberekben fogják keresni a hibát, nem pedig ott, ahol valójában leledzik. És a pénteki beszélgetésem után igazam is lett, természetesen a munkaerőre húzták rá a problémát és ott lesznek levágások, nem pedig a procedúrákat nézik át &|az datbázis-t raknák rendbe.



ÉnE mentem szerverezni magentáékhoz. Remélem ott már nem lesz olyan incidensem, mint a DY-nál... Mióta kideürült a TA Driver teszt alapján, hogy perfektcionizmusra hajlamos vagyok, kicsit elkezdtem rettegni, hogy meddig lenne képes elmenni a tudatom, hogy megbüntessem önmagamat, ha elkövetek még 1 olyan hibát.

Wish me duck.