Az utóbbi években erre a 3 közmondásra (vagy közhelyre, kinek mi) kezdtem el felépíteni az életem.
Részletek: Ha nem figyelek oda magamra, akkor hajlamos vagyok elengedni magam és ezzel együtt embereket, érzéseket, lehetőségeket. Van hova fejlődnöm, szükségem is van rá. November eléggé kemény hónap volt ilyen szempontból. Jubiláltam, sikerült egy saját projectemet végrehajtanom, viszont így év végére kicsit kiégtem. Ez által hajlamos vagyok feledékeny lenni és be kéne fejeznem a maradékát. Magamnak is tartozom ennyivel. Most vetettem véget a kapcsolatomnak, 1 évet nem bírtam ki benne. Nem tudtam a hibákon túllépni, ami egyfelől jó, cserébe viselnem kell a következményeit is. A másik oldal nagyon nem örült neki, viszont én magát a kapcsolatot nem élveztem a végére. Egyszer egy bölcs ember azt mondta, hogy olyan nincs, hogy kicsit jó vagy kicsit rossz. Valami vagy jó vagy rossz. Sajnos ez nem volt jó.
Munkám terén nem panaszkodhatom, de a folyamatos félsz azért ott van, hogy gondolnak egyet és kalap+kabát. Viszont meglett az első MS vizsgám, már csak folytatni kéne. Ahogy az itilt is meg kéne csinálnom. Ezek nem apróságok, de egy kicsi odafigyeléssel a kellő apró dolgokra fel tudom hívni a figyelmem, ahonnan már csak 1 lépés.
Semmi sincs ingyen: ha valamit el akarsz érni, akkor meg kell fizetned az árát. Nem pénzben. Energiában, időben, néha áldozatokban. Van, hogy feláldozol magadból valamit, vagy magadat, hogy elérj valamit. Aki magát áldozza fel, az valahol felelőtlen és és önző. Mert rövidtávon gondolkodik. Van, aki mást áldoz fel. Én is ezt tettem most, feláldoztam a kapcsolatom, mert nem felelt meg. Édesanyám meg megint azon aggódik, hogy mi lesz velem, nehogy egyedül maradják. Feláldoztam valamit, hogy majd a következő talán jobb lesz, éljen a kalandvágy és naivitás. De bizakodó vagyok.
After pleasure comes the pain: Olvastam egy olyan teóriát, hogy a karma annál többrétegűbb, mint szimplán, aki sok rosszat csinál azt utoléri. Sok filozófiában az egyensúly a végcél, legyen az szellemi vagy természeti. Ha sok rosszat cselekszel, nem fogsz tudni elbújni és rád fog szakadni a plafon. HA túl sok "jót" cselekszel, akkor a másik oldalra billen át a mérleg és az egyensúly kompenzálni fog valami negatívval.
A következő gondom az eltávolodás. Akivel nem érintkezem rendszeresen, fizikailag távol vagyok, azok kiesnek a képből, majd a fejemből, majd a szívemből. Elfelejtem őket. Úgy érzem ezt orvosolnom kell. Újra fel kell vennem a kapcsolatot régi ismerőseimmel. Természetesen megválogatva, hogy kikkel.
Kifogytam mára, majd az év végén írok 1 összefoglalót. Vagy nem.
